Melyek a fő különbségek a vegyes gazdasági rendszer és a tiszta kapitalizmus között?
A vegyes gazdasági rendszer olyan gazdaság, amely lehetővé teszi a magántulajdont, és lehetővé teszi a vállalkozások és a fogyasztók számára a tőke szabad felhasználását. A vegyes gazdaságban azonban a kormányok beavatkozhatnak a gazdaság szabályozása révén, ha azt mindenki érdeke szerint tartják.
A vegyes gazdasági rendszerek nem állami gazdaságok, vagyis a kormány nem rendelkezik minden termelési eszközzel. Ezzel szemben a tiszta kapitalizmus egy szabad, privát gazdasági rendszer, amely lehetővé teszi az önkéntes és versengő magánszemélyek számára, hogy kényszerítő közbeavatkozás nélkül tervezzenek, termeljenek és kereskedjenek.
Kulcsos elvitel
- A tiszta kapitalizmus egy szabad, privát gazdasági rendszer, amely lehetővé teszi az önkéntes és versengő magánszemélyek számára, hogy kormányzati beavatkozás nélkül tervezzenek, termeljenek és kereskedjenek.
- A vegyes gazdasági rendszer olyan gazdaság, amely lehetővé teszi a magántulajdont, de van némi kormányzati részvétel.
- A vegyes gazdaságban a kormányok szabályozással beavatkozhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy mindenki érdeke.
- A vegyes gazdasági rendszerek nem állami gazdaságok, vagyis a kormány nem rendelkezik minden termelési eszközzel.
A különböző gazdasági rendszerek megértése
Számos politikai és erkölcsi konnotáció van az évszázados, folyamatos vitában a statisztikus gondolkodók és a szabadpiaci gondolkodók között. Egyszerűsítve a gazdasági rendszerek típusai közötti különbségek egyértelműek. Egyes rendszerek magasabb értéket tulajdonítanak az egyes ingatlantulajdonosok jogainak, míg mások magasabbra értékelik a termelés és forgalmazás állami felügyeletét. Dióhéjban a gazdasági rendszerek három átfogó kategóriája létezik: a szocializmus, a kapitalizmus és a vegyes gazdaságok.
Szocializmus
Központilag tervezett gazdasági rendszer, bizonyos fokig a termelés állami vagy társadalmi ellenőrzése nak, nek hívják szocializmus. E kategória szélsőséges formáiban a kormány ellenőrzi az áruk és szolgáltatások kibocsátását és árait. A szocialista rendszer legszélsőségesebb formáiban az áruk és szolgáltatások elosztásáról szóló döntéseket teljes egészében a kormány hozza meg.
Más szóval, a szélsőséges szocializmus idején az emberek kizárólag a kormányra támaszkodnak élelem, lakhatás, jövedelem és egészségügy terén. Észak-Korea-állami diktatúra-a szélsőséges példa a teljesen szocialista rendszerre.
Kapitalizmus
Kapitalizmus olyan gazdasági rendszer, amelyben magánvállalkozások és magánszemélyek rendelkeznek ingatlanokkal és beruházási javakkal. A kapitalizmus alapvető alapja, hogy a piac (vagy a piacot befolyásoló erők) határozza meg a gazdaság árait és termelését.
Más szóval, a termelt mennyiséget, valamint az áruk és szolgáltatások árait elsősorban az adott áruk és szolgáltatások kínálata és kereslete határozza meg. Ennek eredményeként a kapitalizmust gyakran a piacgazdaság, ami éles ellentétben áll egy központilag tervezett gazdasággal, amelyet egy kormányzat ill irányított gazdaság.
A tiszta kapitalizmus - a kapitalizmus extrém formája - más néven is ismert laissez-faire kapitalizmus. Tiszta kapitalizmusban, magán tulajdonjogok és a szerződés szabadsága a termelés és a kereskedelem meghatározó kerete. A laissez-faire gazdaság a tiszteletben tartott magántulajdon-jogok rendszeréből fejlődik ki.
A tiszta kapitalizmus azt jelenti, hogy minél kisebb a kormány részvétele a gazdaságban, annál jobb helyzetben vannak a polgárok és a vállalkozások, valamint az egész gazdaság. A Laissez-faire nagyjából franciából azt jelenti, hogy "engedd" vagy "hagyj békén". Más szóval, nincs kormányzati ellenőrzés, szabályozás, csekk és mérleg. A kapitalizmusnak ebben a szélsőséges formájában az ingatlantulajdonosok - beleértve a gépek, a tőke és más tulajdonosokat is bemeneti források - szükségleteiknek megfelelően szerződhetnek és kereskedhetnek egymással, ahogy jónak látják kormány.
Vegyes gazdasági rendszer
A vegyes gazdasági rendszer olyan gazdaság, amelyben a vállalkozások magántulajdonban vannak egyének (azaz a kapitalizmus), de amelyekben van bizonyos fokú állami szerepvállalás (azaz szocializmus). A vegyes gazdaságban az állam különböző fokú szabadságot tesz lehetővé a termelők és a fogyasztók között.
A vegyes gazdaság különböző korlátokat szab a tulajdonjogoknak is. Az ingatlantulajdonosok korlátozottak az egymással folytatott cserék tekintetében. Ezek a korlátozások számos formában jelentkeznek, mint pl minimálbér törvények, tarifák, kvóták, váratlan adók, engedélykorlátozások, tiltott termékek vagy szerződések, közvetlen nyilvánosság kisajátítás, trösztellenes jogszabályok, törvényes fizetőeszközök törvényei, támogatások és kisajátítási.
A világ szinte minden országában vegyes a gazdaság, beleértve az Egyesült Államokat is. Még a viszonylag szabadpiaci gazdaságok is, például Hongkong vagy Ausztrália, még mindig vegyesek. A nyugati demokratikus köztársaságokban a tulajdonjogok megsérthetők, ha a választott képviselők sokasága úgy ítéli meg, hogy az ilyen jogsértések a köz érdekeit szolgálják.
Például az Egyesült Államokban létezik a tulajdon és a termelés magántulajdona, ahol a gazdaság általában kapitalizmusként működik. A kormány azonban részt vesz, például adókedvezményekben vagy mezőgazdasági támogatásokban, mivel mi a vállalatok és a tőkepiacok szabályozása vagyunk. Az amerikai kormány birtokolja a gazdaság olyan aspektusait is, mint például az amerikai posta, valamint a részleges tulajdonjog a honvédelem területén.