Karl Marx Definíció: Élete, elméletei és hatása

Ki volt Karl Marx?

Karl Marx (1818-1883) filozófus, író, társadalomelméletíró és közgazdász. Erről híres elméleteiről kapitalizmus és kommunizmus. Marx, együtt Friedrich Engels, közzétették A kommunista kiáltvány 1848 -ban; későbbi életében - írta Das Kapital (az első kötet Berlinben jelent meg 1867 -ben; a második és a harmadik kötet posztumusz 1885 -ben, illetve 1894 -ben jelent meg), amelyek a értékmunkaelmélet.

Marx inspirációja

Marxot olyan klasszikus politikai közgazdászok inspirálták, mint Adam Smith és David Ricardo, míg saját gazdasági ága, a marxi közgazdaságtan nem részesül előnyben a modern mainstream gondolkodás között. Ennek ellenére Marx elképzelései hatalmas hatást gyakoroltak a társadalmakra, leginkább a kommunista projektekben, például a Szovjetunióban, Kínában és Kubában. A modern gondolkodók között Marx még mindig nagyon befolyásos a szociológia, a politikai gazdaságtan és a szálak területén heterodox közgazdaságtan.

Marx társadalmi gazdasági rendszerei

Míg sokan Karl Marxot a szocializmussal egyenlővé teszik, a kapitalizmus társadalmi és gazdasági rendszerként való megértéséről szóló munkája érvényes kritika marad a modern korban. Ban ben

Das Kapital (Főváros Marx szerint a társadalom két fő osztályból áll: a tőkések azok a tulajdonosok, akik megszervezik a folyamatot termelés, és akik rendelkeznek a termelési eszközökkel, például gyárakkal, szerszámokkal és nyersanyagokkal, és akik jogosultak minden nyereséget.

A másik, sokkal nagyobb osztály munkásságból áll (ezt Marx „proletariátusnak” nevezte). A munkások nem rendelkeznek a termelőeszközökkel, a késztermékekkel, amelyeken dolgoznak, vagy az e termékek értékesítéséből származó nyereséggel, vagy nem tartanak igényt rájuk. Inkább a munka csak pénzbér fejében működik. Marx azzal érvelt, hogy ezen egyenetlen elrendezés miatt a tőkések kizsákmányolják a munkásokat.

Marx történelmi materializmusa

Egy másik fontos elmélet, amelyet Marx fejlesztett ki, történelmi materializmus néven ismert. Ez az elmélet azt feltételezi, hogy a társadalmat az adott időpontban a gyártási folyamatban használt technológia típusa rendeli el. Az ipari kapitalizmusban a társadalom úgy van elrendelve, hogy a tőkések munkákat szerveznek gyárakban vagy irodákban, ahol fizetésért dolgoznak. A kapitalizmus előtt Marx azt javasolta, hogy a feudalizmus a társadalmi kapcsolatok sajátos halmazaként létezzen úri és parasztosztályok kapcsolódnak a idő.

Marx alapítványként való használata

Marx munkája megalapozta a jövőbeli kommunista vezetőket, mint pl Vlagyimir Lenin és Josef Sztálin. Azzal a feltevéssel működve, hogy a kapitalizmus magában foglalja saját pusztulásának magvait, elképzelései képezték az alapját marxizmus és a kommunizmus elméleti alapjául szolgált. Szinte mindent, amit Marx írt, a közmunkás szemüvegén keresztül nézték. Marxból származik az az elképzelés, hogy a tőkés nyereség azért lehetséges, mert az értéket "ellopják" a dolgozóktól, és átadják a munkáltatóknak. Kétségtelenül korának egyik legfontosabb és forradalmi gondolkodója volt.

Korai élete

A poroszországi Trierben (ma Németország) született 1818. május 5 -én Marx egy sikeres zsidó ügyvéd fia volt, aki Marx születése előtt áttért az evangélikus vallásra. Marx jogot tanult Bonnban és Berlinben, Berlinben pedig megismerkedett G.W.F. Hegel. Fiatal korában a radikalizmussal foglalkozott a fiatal hegeliánusokon keresztül, amely diákok csoportja kritizálta az akkori politikai és vallási intézményeket. Marx 1841 -ben doktorált a jénai egyetemen. Radikális meggyőződése megakadályozta abban, hogy tanári pozíciót biztosítson, ezért inkább újságírói állást vállalt, majd szerkesztője lett. Rheinische Zeitung, liberális újság Kölnben.

Magánélet

Poroszországi lakása után Marx egy ideig Franciaországban élt, és itt ismerte meg élethosszig tartó barátját, Friedrich Engelst. Kiutasították Franciaországból, majd rövid ideig Belgiumban élt, mielőtt Londonba költözött, ahol élete hátralévő részét feleségével töltötte. Marx hörghurutban és mellhártyagyulladásban halt meg Londonban, 1883. március 14 -én. A londoni Highgate temetőben temették el. Eredeti sírja leírhatatlan volt, de 1954 -ben a Nagy -Britanniai Kommunista Párt leleplezett egy nagy sírkövet, köztük Marx mellszobra és a "Minden ország munkásai egyesülnek" felirat, a híres angolosított értelmezése mondat benne A kommunista kiáltvány: "Minden ország proletárjai, egyesüljetek!"

Híres művek

A kommunista kiáltvány összefoglalja Marx és Engels elméleteit a társadalom és a politika természetéről, és kísérletet tesz arra, hogy megmagyarázza a marxizmus céljait, és később szocializmus. Íráskor A kommunista kiáltvány, Marx és Engels elmagyarázták, hogy szerintük a kapitalizmus nem fenntartható, és hogy az írás idején létezett kapitalista társadalmat végül egy szocialista váltja fel.

Das Kapital (teljes cím: Főváros: A politikai gazdaságtan kritikája) a kapitalizmus kritikája volt. Messze az akadémikusabb munka Marx elméleteit tárja fel az árukról, a munkaerőpiacokról, a munkamegosztásról és a tőke tulajdonosainak megtérülési arányának alapvető megértéséről. Az angol "kapitalizmus" kifejezés pontos eredete nem világos, úgy tűnik, hogy Karl Marx nem az első, aki angolul használta a "kapitalizmus" szót, bár minden bizonnyal hozzájárult annak felemelkedéséhez használat.

Szerint a Oxford angol szótár, az angol szót először William Thackeray szerző használta 1854 -ben, regényében Az új eredmények, aki ezt a személyes vagyonnal és általában a pénzzel kapcsolatos aggodalom érzésének szánta. Bár nem világos, hogy Thackeray vagy Marx tisztában voltak -e a másik munkájával, mindkét férfi úgy értette ezt a szót, hogy pejoratív gyűrűje van.

Kortárs befolyás

A tiszta formájú marxista elképzeléseknek nagyon kevés közvetlen híve van a jelenkorban; Valóban nagyon kevés nyugati gondolkodó fogadta el a marxizmust 1898 után, amikor Eugen von Böhm-Bawerk közgazdász Karl Marx és a rendszer bezárása először lefordították angolra. Böhm-Bawerk elmarasztaló feddésében megmutatta, hogy Marxnak nem sikerült beépítenie tőkepiacok vagy szubjektív értékeket elemzésében, semmissé téve kifejezettebb következtetéseit. Ennek ellenére vannak tanulságok, amelyeket még a modern gazdasági gondolkodók is tanulhatnak Marxtól.

Bár ő volt a tőkés rendszer legkeményebb kritikusa, Marx megértette, hogy ez sokkal produktívabb, mint a korábbi vagy alternatív gazdasági rendszerek. Ban ben Das Kapital, a „kapitalista termelésről” írt, amely „különböző folyamatokat egyesített egy társadalmi egésszé”, beleértve az új technológiák kifejlesztését.

Úgy vélte, minden országnak kapitalistává kell válnia, és ki kell fejlesztenie ezt a termelési kapacitását, és akkor a munkások természetesen fellázadnak a kommunizmusba. Ám mint Adam Smith és David Ricardo előtte, Marx megjósolta, hogy a kapitalizmus könyörtelen haszonszerzése miatt a versenyt és a technológiai fejlődést a termelési költségek csökkentése érdekében, hogy a gazdaságban a nyereség mértéke mindig meg fog esni idő.

Az érték munkaelmélete

Mint a másik klasszikus közgazdászok, Karl Marx hitt a munkaerő -elméletben, hogy megmagyarázza a piaci árak relatív különbségeit. Ez az elmélet kimondta, hogy a megtermelt gazdasági javak értéke objektíven mérhető az előállításához szükséges átlagos munkaórák számával. Más szóval, ha egy asztal elkészítése kétszer annyi időt vesz igénybe, mint egy szék, akkor az asztalt kétszer olyan értékesnek kell tekinteni.

Marx jobban értette a munkaelméletet, mint elődei (még Adam Smith) és kortársai, és pusztító szellemi kihívást jelentett a laissez-faire közgazdászok Das Kapital: Ha az árukat és szolgáltatásokat általában a munkaórákban mért valódi objektív munkaértékükön értékesítik, hogyan élvezhetik a tőkések a nyereséget? Azt kell értenie, fejezte be Marx, hogy a tőkések alulfizetnek vagy túlmunkálnak, és ezáltal kizsákmányolják a munkásokat, hogy termelési költség.

Míg Marx válasza végül tévesnek bizonyult, és később a közgazdászok elfogadták szubjektív értékelmélet, egyszerű állítása elegendő volt a munkaelmélet logikájának és feltételezéseinek gyengeségének kimutatására; Marx akaratlanul is hozzájárult a gazdasági gondolkodás forradalmának elősegítéséhez.

Gazdasági változás a társadalmi átalakulásban

Dr. James Bradford "Brad" DeLong, a UC-Berkeley közgazdaságtan professzora 2011-ben azt írta, hogy Marx "elsődleges hozzájárulása" a közgazdaságtudományhoz valójában egy 10 bekezdésből állt. A kommunista kiáltvány, amelyben leírja, hogy a gazdasági növekedés hogyan okoz változásokat a társadalmi osztályok között, gyakran a politikai hatalomért folytatott küzdelemhez.

Ez áll a közgazdaságtan sokszor felbecsülhetetlen aspektusa mögött: az érintett szereplők érzelmei és politikai tevékenysége. Ennek az érvnek a következménye később Thomas Piketty francia közgazdász, aki azt javasolta, hogy bár nincs semmi baj jövedelmi egyenlőtlenség gazdasági értelemben visszacsapást okozhat a kapitalizmus ellen az emberek körében. Így minden gazdasági rendszernek van erkölcsi és antropológiai megfontolása. Történelmi materializmus néven ismerik azt az elképzelést, hogy a társadalmi struktúra és az egyik rendről a másikra történő átalakulás a technológiai változások eredménye lehet.