Biden javaslatai a vészhelyzetek és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre
nov. 2021. 1., az ENSZ 26. éghajlat-változási konferenciájának (COP26) kezdetén a skóciai Glasgow-ban, a Fehér Ház két stratégiát adott ki az éghajlatváltozás kezelésére, egyet itthon és egy külföldön.
Az első, „Az Egyesült Államok hosszú távú stratégiája: Útvonalak a nettó nulla üvegházhatású gázok kibocsátásához 2050-re” címet viselő dokumentum célja a dokumentum hosszú címébe ágyazva. A második, az „Elnök vészhelyzeti terve az alkalmazkodásra és ellenállóképességre (PREPARE)” célja, hogy támogassa sérülékeny fejlődő országok és közösségek szerte a világon, miközben megpróbálják kezelni az éghajlat hatásait változás. Íme a két bejelentett stratégia részletesebben.
Kulcs elvitelek
- A COP26-hoz kapcsolódóan az Egyesült Államok két stratégiát adott ki a hazai nettó nulla elérése érdekében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 2050-re, és éghajlat-támogatás nyújtása a sérülékeny fejlődő országok számára 2030.
- A stratégiák nem jogszabályok, hanem inkább keretek, amelyek segítségével a Fehér Ház, a Kongresszus és más szervezetek konkrét célok elérésére összpontosíthatnak.
- A nettó nulla kibocsátás egy olyan állapot, amelyben egyensúly van a kibocsátott üvegházhatású gázok és a légkörből kivont gázok között.
- A hosszú távú stratégia nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat (NDC) vagy meghatározott célokat ír elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
- A PREPARE az USAID-en keresztül egy 9 lépésből álló tervet dolgoz ki céljai eléréséhez.
Az Egyesült Államok hosszú távú stratégiája: Útvonalak a nettó nulla kibocsátás felé 2050-re
A nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elérése kevesebb mint három évtizeden belül magasztos cél minden nemzet számára. Tekintettel légkörünk állapotára, nemhogy az Egyesült Államok politikai légkörére, sokan azt mondanák, hogy a nettó nulla elérhetetlen cél. Mások azt mondják, hogy megfelelő tervvel és elkötelezettséggel ez meg is valósítható.
A nettó nulla kibocsátás jelentése
A „nettó nulla” kibocsátás az előállított és a légkörből kivont üvegházhatású gázok egyensúlyára utal. Ez nem ugyanaz, mint a „zéró kibocsátás”, egy olyan állapot, amelyben egyáltalán nem szabadulnának fel üvegházhatású gázok. A nulla kibocsátás túl drága lenne, vagy túlságosan megzavarná a földi életet ahhoz, hogy ezt bármilyen gyakorlati értelemben is elérjük.
A nettó nulla kibocsátásnál bizonyos üvegházhatású gázok szabadulnak fel, de ezt ellensúlyozzák azáltal, hogy azonos mennyiségű ÜHG-t távolítanak el a légkörből, és tárolják a talajban, növényekben vagy más anyagokban. Szakértők szerint a nettó nulla kibocsátás sem lesz elég. Végül a kormányoknak a nettó nullán túl kell billenniük, hogy helyrehozzák a múltbeli károkat.
Klímaszakértők szerint az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátásának elérése 2050-re nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Végül azt mondják, a kormányoknak a nettó nulla fölé kell lépniük, hogy helyrehozzák a múltbeli károkat.
Célzott idővonal a Net-Zero 2050-hez
Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nullát, gondosan megtervezett, lépésről lépésre tervre lesz szükség, és az úton elérhető célokat is kitűzzük. Cynthia Elliott, a World Resources Institute Globális Klímaprogramjának munkatársa ezt mondja: "Nagy vonalakban a [nettó nulla] stratégia a helyes elvárás az összes ágazatra és az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, egy világos célévre és konkrét időközi mérföldkövekre, de még sok a tennivaló néz."
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az elsődleges mérföldköveket, amelyeket a Net-Zero 2050 stratégia elérni kíván. Az ütemterv és a mérföldkövek a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokon (NDC) vagy az Egyesült Államok által a következő három évtizedre vonatkozó üvegházhatású gázok csökkentésén alapulnak. Az NDC-k az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megcélzott százalékát tükrözik a 2005-ös ÜHG-kibocsátás csúcséve alatt.
—2025 NDC: 26-28% 2005 ÜHG alatt
A 2025-ös, 2005-ösnél 26-28%-kal kevesebb kibocsátási célt az Obama-kormányzat 2015-ben tűzte ki. Abban az időben az akkori elnök Obama és Kína elnöke Xi, vezetői a két legnagyobb gazdaság és szennyező a bolygón, bejelentette, hogy megállapodást kötött a kibocsátás visszaszorításáról vagy lassításáról. Kína sokkal kevésbé ambiciózus elkötelezettsége az volt, hogy 2030 körül elérje a kibocsátási csúcsot, és 2030-ra megkezdje a nem fosszilis energia akár 20%-ának felhasználását.
—2030 NDC: 50-52% 2005 ÜHG alatt
Az NDC 2030-ra kitűzött célja 50-52%-kal a 2005-ös szint alatt van. A 2020-tól 2030-ig tartó évtized döntő fontosságú, és az Egyesült Államoktól új politikák megvalósítását követeli meg, többek között:
- A meglévő kibocsátáscsökkentési trendek felgyorsítása;
- Az új technológiák, például az elektromos járművek és a hőszivattyúk alkalmazásának gyors kiterjesztése; és
- Az infrastruktúra kiépítése olyan kulcsfontosságú rendszerek számára, mint például a nemzeti elektromos hálózatunk.
100%-ban tiszta elektromosság 2035-re
Ez a cél ugyan nem NDC-cél, de kritikus fontosságú lesz a villamosenergia-ágazat dekarbonizációjának támogatásában, és segít az Egyesült Államoknak elérni 2030-ra és 2050-re kitűzött NDC-céljait.
– 2050 NDC: 100%-kal 2005 ÜHG alatt (nettó nulla)
A Biden-adminisztráció szerint a 2005-ösnél 100%-kal alacsonyabb, gyakorlatilag nettó nulla kibocsátásra vonatkozó végső NDC-célt a következőképpen érik el:
- A villamos energia szén-dioxid-mentesítése (2035-ig)
- A végfelhasználás villamosítása és átállás más tiszta üzemanyagokra
- Az energiapazarlás csökkentése
- A metán és egyéb nem CO-tartalom csökkentése2 kibocsátások
- Scaling-up CO2 eltávolítás
Az elnök vészhelyzeti terve az alkalmazkodásra és ellenállóképességre (PREPARE)
Ezzel egy időben megjelent a „Pathways to Net-zero Emissions by 2050” (Útvonalak a nettó nulla kibocsátás felé 2050-ig), és egy társstratégiát is bejelentettek „President’s Emergency Plan for Adaptation and Resilience (PREPARE)” néven. Ennek a tervnek az a célja, hogy támogassa a világszerte sérülékeny helyzetben lévő fejlődő országokat és közösségeket az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és annak kezelésére irányuló erőfeszítéseikben.
A keret bejelentésekor a Fehér Ház kijelentette: „Az elnök a Kongresszussal együttműködve évente 3 milliárd dollár alkalmazkodási finanszírozást biztosít a PREPARE számára a 2024-es pénzügyi évre. Ez az Egyesült Államok eddigi legnagyobb kötelezettségvállalása az éghajlatváltozással szembeni leginkább kiszolgáltatottak éghajlati hatásainak csökkentése érdekében világszerte."
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) segíti a PREPARE-t céljainak 2030-ig történő elérésében:
- Egymilliárd dollár állami és magánfinanszírozás mozgósítása víz- és szennyvízszolgáltatásra 2030-ig
- A Green Recovery Investment Platform elindítása az éghajlati befektetések ösztönzése érdekében
- 100 millió dollár befektetés öt év alatt az erdők fenntartható megőrzésére
- 21,8 millió dollárral járult hozzá az afrikai katasztrófakockázat finanszírozásához
- A világ kiszolgáltatott országainak támogatása alkalmazkodási prioritásaikkal
- Az éghajlati alkalmazkodás és az ellenálló képesség megerősítése Közép-Amerikában
- Helyi éghajlati előrejelzők és vezetők képzése az éghajlati veszélyek előrejelzésére
- A partnerországok támogatása az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében
- Együttműködés a partnerországokkal, hogy a programokat a változó esőzési mintákhoz igazítsák
Szakértők mérlegelik a stratégiákat
Noha nagyrészt üdvözlik a Fehér Ház új stratégiájában megfogalmazott célokat, a klímaszakértők figyelmeztetnek arra, hogy kihívásokkal kell szembenézni.
"Az új hosszú távú stratégia azt mutatja, hogy a nettó nulla elérhető az Egyesült Államokban, de merész, azonnali cselekvésre lesz szükség" - mondja Elliott. "Pozitív első lépés az lenne, ha a Kongresszus ambiciózus törvényt fogadna el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és teljesíti azt a kötelezettségvállalásunkat, hogy felére csökkenti a kibocsátást. 2030-ig, valamint a kutatás és fejlesztés finanszírozásának növelése az energia-, a közlekedés-, az épület-, az ipar- és a földterület, valamint a technológiai alapú szén-dioxid-kibocsátás területén eltávolítás."
Az amerikai közszolgáltatók 2035-ös nettó nulla dekarbonizációs céljaival kapcsolatban Julia Giguere-Morello, ügyvezető igazgató és az Americas Core ESG és Climate Research vezetője MSCI "Az állami dekarbonizációs célok MSCI-elemzése nyomán azt becsültük, hogy csak öt amerikai közszolgáltató A vállalatok (az áramtermelők 12%-a) azt tervezik, hogy közel nulla szén-dioxid-intenzitást érnek el villamosenergia-termelésük során. 2035."
Az olaj- és gáziparnak a metánkibocsátás csökkentése érdekében tett lépéseiről Giguere-Morello azt mondja: „A metán az egész olaj- és gázipar problémája, és teljesen megoldható. A szükséges berendezések és technológia már megvan az ipar metán- és fáklyázásának nagy részének megszüntetéséhez problémák, és a szükséges intézkedések a legtöbb esetben alacsony költséggel járnak, de a vállalatok eddig a beruházás mellett döntöttek máshol. Összességében az önkéntes fellépés keveset segített a probléma megállításában.”
A nettó nulla elérése 2050-re
A stratégiák megjelenése nov. 1 csak az első lépés. A finanszírozáshoz és a megvalósításhoz leginkább a Kongresszuson keresztül vezet az út. Az éghajlattal kapcsolatos szövetségi jogszabályok elfogadása még mindig a levegőben van, a stratégiák elsősorban iránymutatások.
Míg a stratégiák világossá teszik, hogy az előrehaladási út nehéz lesz, és szinte soha nem látott nemzetközi együttműködés, a tervekben szereplő részletek azt mutatják, hogy a célok nemcsak elérhetőek, hanem kívánatos.
Amint azt "Útvonalak a nettó nulla üvegházhatású gázok kibocsátásához 2050-re" megjegyzi, a nettó nulla elérése 85 000–300 000 korai haláleset elkerülésével jár; 1 billió–3 billió dolláros kártérítés 2050-ig csak az Egyesült Államokban; elősegíti a „tartós növekedést” és az Egyesült Államok vezető szerepét az akkumulátoros, elektromos járművek és hőszivattyús technológiák terén; sőt nemzetbiztonsági előnyöket is nyújt a szén-dioxid-mentes technológiák költségeinek leszorításával és a geopolitikai feszültségek csökkentésével.
Honnan származik a legtöbb üvegházhatású gáz?
A legtöbb üvegházhatást okozó gázkibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok villamosenergia-, hő- és közlekedési célú elégetéséből származik. A Biden-adminisztráció „hosszú távú stratégiája” szerint 2050-re nullára kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Egyesült Államokban.
Mi a Biden-adminisztráció PREPARE stratégiája?
A PREPARE-stratégia egy olyan terv, amely támogatja a fejlődő országokat és közösségeket, amelyek világszerte sérülékeny helyzetben vannak, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikben.
Mi az a klímaváltozás?
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és az időjárás hosszú távú változása, amelyet az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz. amely üvegházhatású gázokat bocsát ki a Föld légkörébe, ahol felfogják a nap hőjét, megemelve a bolygó hőfok.