A kamatváltozások érintik az osztalékfizetőket?

Az osztalékot fizető részvények sok befektető portfóliójának fő alkotóelemei, és jó okkal. 1926 óta az osztalékok az amerikai részvények teljes részvényhozamának közel egyharmadát tették ki, míg tőkenyereség szerint kétharmaddal járultak hozzá Standard & Poor's.Az osztalékfizetők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a rekord alacsony kamatok környezetében, mint amilyen a világ legtöbb részén 2009 és 2015 között volt.De befolyásolják -e a kamatlábak az osztalékfizetőket? Kezdjük azzal, hogy röviden megvizsgáljuk az osztalékokat és a kifizetési arányokat.

Osztalék és kifizetési arány

Osztalék az adózás utáni nyereségből a társaság részvényesei részére elosztott összeget jelenti. Míg a kifizetett osztalék összegének és gyakoriságának megválasztása teljes mértékben a társaság, sok vállalat követi a negyedéves osztalékfizetés politikáját, amelyet folyamatosan növelnek túlóra.

A leggyakoribb meghatározása a osztalék kifizetési arány az egy részvényre jutó osztalék (DPS) aránya részvényenkénti eredmény

 (EPS), százalékban kifejezve. A kifizetési arány kifejezhető úgy is, mint a kifizetett osztalékok és az egy időszak alatt szerzett nettó jövedelem aránya. Míg a kifizetési arányokat negyedévente vagy évente lehet kiszámítani, az éves kifizetési arányok nagyobb jelentőséggel bírnak, mivel kiegyenlítik a negyedéves eredményeket. (Lát "Hogyan kell kiszámítani az osztalék kifizetési arányát?.")

A kifizetési arány kevésbé szigorú meghatározása a nevezőben az EPS helyett a műveletekből származó pénzáramot használja. Az egyszerűség kedvéért a kifizetési arányokat az EPS segítségével számoljuk ki a vita során.

Az osztalékkifizetési arányok iparágonként nagyon eltérőek. A kifizetési arányok bizonyos ágazatokban, például a közművekben és a csővezetékekben 80% felett lehetnek, más iparágakban pedig 20% ​​alatt lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb az osztalék kifizetési aránya, annál jobb az osztalék időbeli fenntarthatósága. A kifizetési arányok, amelyek jóval meghaladják a 100% -ot, arra utalnak, hogy a társaság többet fizet osztalékként, mint amennyit nyereségként keres; ha ez hosszabb ideig tart, az osztalékfizetés veszélybe kerülhet.

Kamatérzékeny részvények

Azok a vállalatok, amelyek általában a legmagasabbak osztalékhozamok (az osztalékhozam az éves osztalék és a részvényárfolyam aránya százalékban kifejezve) általában azokban az ágazatokban, ahol a legnagyobb adósságterhelés tapasztalható, mint például a közművek, a távközlés és ingatlanbefektetési trösztök (REIT). Ezeket az ágazatokat "kamatérzékeny"szektorokban, mivel érzékenyek a kamatlábak változására. Ha a kamatok emelkednek, az ezen ágazatok vállalatainak részvényárai csökkennek; ellenkezőleg, ha a kamatok csökkennek, ezeknek a vállalatoknak a részvényeinek ára emelkedik. (Lásd még 6 REIT, amely havonta fizet osztalékot.)

Ez a jelenség intuitív módon könnyen érthető. Amikor a kamatlábak emelkednek, a vállalat magas adósságterhelés az adósságkezelési költségei jelentősen növekedni fognak, mivel nagyobb összegű kamatot kell fizetnie, ami kedvezőtlenül befolyásolja nyereségességét. Egy másik hatás a magasabb kamatok hatása a diszkontált pénzáramokra. Egyszerűen fogalmazva, a jövőbeli 100 dolláros bevételi forrásnak kisebb a jelenértéke, ha 3% helyett 4% -kal diszkontálják.

Egy példa

Tekintsünk egy hipotetikus segédprogramot, a MegaPower Inc. -t, amelynek 100 millió részvénye van. A részvények árfolyama 50 dollár, így a MegaPower piaci értéke 5 milliárd dollár. A MegaPower 4 milliárd dolláros adóssággal is rendelkezik különböző lejáratú-rövid és hosszú lejáratú-kamatokkal; adósságának súlyozott átlagkamatlába 5%. A MegaPower éves kamatszámlája ezért 200 millió dollár. Ezenkívül a MegaPower negyedévenként 0,50 dollár osztalékot fizet részvényenként, 4% -os osztalékhozamért (azaz (0,50 USD x 4) / 50 USD = 4%); ez azt jelenti, hogy a társaság évente 200 millió dollárt fizet osztalékként.

Tegyük fel, hogy a MegaPower keres EBIT (bevétel kamatok és adók előtt) 550 millió dollár az adott évben. Ha 35%-os adókulcsot feltételezünk, az osztalék kifizetési aránya így néz ki:

(millió dollárban, az EPS és a DPS kivételével)

EBIT 550,0 USD.

Kamat 200,0 USD.

Adózás előtti bevétel 350,0 USD.

Adó@35% 122,5 USD.

Nettó jövedelem (A) 227,5 USD.

EPS (a) 2,275 dollár.

Osztalék (B) 200,0 USD.

DPS (b) 2,00 USD.

Kifizetési arány

(B/A) vagy (b/a) 87.9%

Tegyük fel, hogy a következő évben, mivel a kamatok meglehetősen emelkedtek, a MegaPower -nek forognia kellett magasabb lejáratú lejáró adóssága felett, ami az adósság súlyozott átlagkamatának emelkedését eredményezi 6%-ra. Az éves kamatszámlája most 240 millió dollár. Ugyanazt az EBIT szintet feltételezve, itt van a felülvizsgált osztalék kifizetési arány:

(millió dollárban, az EPS és a DPS kivételével)

EBIT 550,0 USD.

Kamat 240,0 USD.

Adózás előtti bevétel 310,0 USD.

Adó@35% 108,5 USD.

Nettó jövedelem (A) 201,5 USD.

EPS (a) 2,015 dollár.

Osztalék (B) 200,0 USD.

DPS (b) 2,00 USD.

Kifizetési arány

(B/A) vagy (b/a) 99.3%

Ha a MegaPower árfolyama 50 dollár, és EPS-ben 2,275 dollárt keres, akkor a részvény ár-nyereség aránya (P/E) körülbelül 22 lenne. Ha továbbra is ugyanabban a P/E arányban kereskedik, de most 2,015 dollárt keres EPS -ben - ami 11,4% -os eredménycsökkenést jelent -, akkor a részvénynek elméletileg 22,17 dolláron kell kereskednie (azaz 2,015 dollár x 11). Bár ez meglehetősen leegyszerűsítő magyarázat, a valóságban azok a részvények, amelyek jövedelme előrejelzés szerint csökkenni fog, a jövőben alacsonyabb P/E többszörösekkel kereskedhetnek, ezt a jelenséget ún. többszörös tömörítés.

A kamatváltozások hatása az osztalékfizetőkre

Két fő oka van annak, hogy a kamatváltozások milyen hatással vannak az osztalékfizetőkre:

1. Hatás a vállalati jövedelmezőségre - Amint azt az előző részben láttuk, a kamatlábak változása hatással lehet a vállalatokra a jövedelmezőség és korlátozza az osztalékfizetés lehetőségét, különösen az adóssággal terhelt vállalatok esetében mint a közművek. Mi van akkor, ha az osztalékot fizető társaságnak kevés vagy egyáltalán nincs adóssága, de kiterjedt külföldi tevékenysége van? Ebben az esetben a kamatlábak emelkedésének puszta kilátása az Egyesült Államokban - mint például 2015 első felében - két módon közvetett hatással lehet a jövedelmezőségre:

a) Erősebb amerikai dollár, amely csökkenti a tengerentúli bevételekből származó hozzájárulást, és ezáltal hátrányosan érinti a lényeget (lásd "Hogyan hat egy erős zöldhátú a gazdaságra"), és.

(b) Alacsonyabb nyersanyagárak az amerikai dollárral való negatív korrelációjuknak köszönhetően, ami jelentősen befolyásolhatja az árutermelők jövedelmezőségét.

2. Verseny más hozamforrásokból -Amikor a kamatok emelkednek, más hozamforrások, például rövid lejáratúak kincstárjegyek és a betéti jegyek vonzóbbnak tűnnek a befektetők számára, különösen akkor, ha a részvények nagyobb volatilitást tapasztalnak. A részvények a hosszabb lejáratú kötvények versenyével is szembesülnének, amelyek hozama a kötvényárak csökkenésével összhangban emelkedő kamatokkal emelkedne. A befektetők gyakran összehasonlítják az S&P 500 -as referenciaindex osztalékhozamát az Egyesült Államok hozamával. 10 éves kincstár felmérni a részvények és a kötvények viszonylagos vonzerejét. 2015 júliusában az S&P 500 osztalékhozama körülbelül 2%volt, míg a 10 éves kincstári hozam mindössze 2,20%volt. Valójában 2009 és 2020 között voltak olyan esetek, amikor a 10 éves kincstári hozam az S&P 500 osztalékhozama alá süllyedt. Tekintettel arra, hogy a részvények az osztalék mellett tőkeemelésre is kilátást kínálnak, a kötvények nagyon korlátozott versenyt kínálnak, ha hozamuk rekord alacsony szint közelében van.

Néhány kivétel

Van néhány figyelemre méltó kivétel a szabály alól, miszerint a kamatváltozások hatással vannak az átlag feletti osztalékhozamú részvényekre.

Például a bankok általában jelentős osztalékot fizetnek. A kamatok emelkedésekor azonban általában jól járnak, mivel a kamatok általában magasabb tendenciát mutatnak, ha a gazdaság jól jár. A bankok a legtöbb gazdaság főszereplői, így a gazdaság erősödésével és a hozamgörbe meredekségével nettó kamatuk javulnak a különbözetek (a hitel- és hitelkamatok különbsége), ami pozitív hatással van rájuk jövedelmezőség.

A legjobban működő vállalatoknak akkor is sikerül növelniük az osztalékot, ha a kamatok emelkednek. A Standard & Poor's osztalék arisztokraták indexével rendelkezik, amely tartalmazza azokat az S&P 500 vállalatokat, amelyek minden évben osztalékot emeltek az elmúlt 25 egymást követő évben.2020 októberéig az S&P 500 -ban szereplő 65 társaság minden évben osztalékot emelt legalább 1995 -től 2020 -ig, amely időszak a kamatemelés három különböző szakaszát foglalta magában. Ezek közé tartoznak az osztalék arisztokraták sok háznév mint például a 3M Co. (MMM), Chevron Corp. (CVX), Coca-Cola Co. (KO), Johnson & Johnson (JNJ), A McDonald's Corp. (MCD), Procter & Gamble Co. (PG), Wal-Mart Stores Inc. (WMT) és az Exxon Mobil Corp. (XOM).

Alsó vonal

A kamatváltozások hatással vannak az osztalékban gazdag részvények áraira a kamatra érzékeny szektorokban, mint például közművek, csővezetékek, távközlés és REIT. Ez alól kivételek a bankok és a Standard & Poor's osztalékarisztokraták ezt a szabályt.