Nyíltvégű alapdefiníció
Mi az a nyílt végű alap?
A nyílt végű alap egy összevont befektetői pénz diverzifikált portfóliója, amely korlátlan számú részvényt bocsáthat ki. Az alap szponzora közvetlenül befektetőknek értékesít részvényeket, és azokat is visszaváltja. Ezeket a részvényeket naponta árazzák az aktuális árfolyamuk alapján nettó eszközérték (NAV). Egyes befektetési alapok, fedezeti alapok és tőzsdén kereskedett alapok (ETF) nyílt végű alapok.
Ezek gyakoribbak, mint társaik, zártvégű alapok, és a vállalatok által támogatott nyugdíjtervekbe történő befektetési lehetőségek védőbástyái, mint például a 401 (k).
Kulcsos elvitel
- A nyílt végű alap egy befektetési eszköz, amely összevont eszközöket használ, amely lehetővé teszi a folyamatos új hozzájárulásokat és kivonásokat a pool befektetői részéről.
- Ennek eredményeként a nyílt végű alapok elméletileg korlátlan számú potenciális részvényt tartalmaznak.
- Egyes befektetési alapok és tőzsdén kereskedett alapok mindkét típusú nyílt végű alapok.
- A nyílt végű részvények nem kereskednek a tőzsdéken, és minden nap végén a portfóliójuk nettó eszközértékén (árfolyamon) kerülnek beárazásra.
1:37
Nyíltvégű Alap
Hogyan működik a nyílt végű alap
Egy nyílt végű alap addig bocsát ki részvényeket, amíg a vevők akarják. Mindig nyitott a befektetésekre-innen a név, nyílt végű alap. A részvényvásárlás miatt az alap új - helyettesítő - részvényeket hoz létre, míg a részvények értékesítése kivonja őket a forgalomból. A részvényeket igény szerint vásárolják és értékesítik a NAV -nál. A nettó eszközérték napi alapja az alap mögöttes értékpapírjainak értéke, és a kereskedési nap végén kerül kiszámításra. Nagyszámú részvény visszaváltása esetén az alap eladhatja befektetéseinek egy részét, hogy kifizesse az értékesítő befektetőket.
A nyílt végű alap egyszerű és olcsó módot kínál a befektetőknek a pénz összegyűjtésére és egy speciális portfólió megvásárlására befektetési cél. A befektetési célok közé tartozik a növekedés vagy a jövedelem érdekében történő befektetés, és többek között a nagy vagy kis társaságokba történő befektetés. Ezenkívül az alapok bizonyos iparágakba vagy országokba irányuló befektetéseket célozhatnak meg. A befektetőknek általában nincs szükségük sok pénzre, hogy beléphessenek egy nyílt végű alapba, így az alap könnyen hozzáférhető a befektetők minden szintje számára.
Időnként, amikor az alap befektetési menedzsmentje megállapítja, hogy az alap összes eszköze túl nagy lett ahhoz, hogy hatékonyan végre tudja hajtani a kitűzött célját, az alap zárt az új befektetők előtt. Szélsőséges esetekben egyes alapokat bezárnak a meglévő alaprészvényesek további befektetései elől.
A nyílt végű alapok annyira ismerősek-gyakorlatilag szinonimái a befektetési alapoknak-, hogy sok befektető talán nem veszi észre, hogy nem ők az egyetlen alap a városban. Ez a fajta befektetési alap nem is az eredeti típusú befektetési alap. A Zártvégű Alapok Központja szerint a zártvégű alapok több évtizeddel idősebbek, mint a befektetési alapok, 1893-ból származnak.
A zártvégű alapok különbsége
A zártvégű alapok nyilvános kibocsátáson (IPO) keresztül indulnak, és a nyílt piacon értékesítenek. A zártvégű befektetési jegyek tőzsdén kereskednek, és likvidebbek. Kedvezményesen vagy felárral árazzák az ügyleteket a NAV -nak a kereslet és kínálat alapján a kereskedési napon.
Mivel a zártvégű alapok nem rendelkeznek ezzel a követelménysel, befektethetnek illikvid részvények, értékpapírok vagy olyan piacokon, mint az ingatlan. A zártvégű alapok széles költségeket jelenthetnek bid-ask spreadek illikvid alapok esetében, és a NAV -nak ingadozó prémium/kedvezmény. A zártvégű alapok megkövetelik, hogy a részvényekkel brókeren keresztül kereskedjenek. A legtöbb esetben a befektetők is megkaphatják a belső értéke eladáskor a portfólió mögöttes eszközeinek árát.
A nyílt végű alapok előnyei és hátrányai
Mind a nyitott, mind a zártvégű alapokat portfóliókezelők kezelik elemzők segítségével. Mindkét alaptípus diverzifikált befektetések tartásával, valamint a befektetői alapok összevonása miatt alacsonyabb befektetési és működési költségekkel csökkenti a biztonságra jellemző kockázatot.
Egy nyílt végű alap korlátlan számú részvényt bocsát ki, és a kereskedési nap végén NAV értéket kap. Azoknak a befektetőknek, akik munkanapon kereskednek, várniuk kell a kereskedés végéig, hogy realizálják a nyílt végű alapból származó nyereséget vagy veszteséget.
Ezenkívül a nyílt végű alapoknak portfóliójuk részeként nagy készpénztartalékot kell tartaniuk. Ezt akkor teszik, ha teljesíteniük kell a részvényesi visszaváltásokat. Mivel ezeket az alapokat tartalékban kell tartani, és nem kell befektetni, a nyílt végű alapok hozama általában alacsonyabb. A nyílt végű alapok általában nagyobb biztonságot nyújtanak, míg a zártvégű alapok gyakran nagyobb hozamot biztosítanak.
Mivel a vezetésnek folyamatosan igazítania kell a részesedést a befektetői igények kielégítésére, ezen alapok kezelési díjai általában magasabbak, mint más alapok. A nyílt végű alapok befektetői nagyobb rugalmasságot élveznek a részvények vásárlásában és eladásában, mivel a szponzoráló alapcsalád mindig piacot teremt bennük.
Tartson diverzifikált portfóliókat, csökkenti a kockázatot
Kínáljon professzionális pénzkezelést
Erősen folyékonyak
Alacsony befektetési minimumokat igényel
Csak naponta egyszer vannak árazva
Magas készpénztartalékot kell fenntartani
Magas díjak és költségek felszámítása (ha aktívan kezelik)
Alacsonyabb hozamokat tegyen közzé (mint a zártvégű alapok)
Példa egy nyílt végű alap valós világára
A Fidelity Magellan Fund, amely a befektetési társaság egyik legkorábbi nyílt végű alapja, a tőke felértékelődését tűzte ki célul. 1963 -ban alapították, és a hetvenes -nyolcvanas évek végén legendává vált a tőzsde rendszeres legyőzéséhez. 2021 júniusáig az élettartam hozama 16,14%volt.
Portfóliókezelője, Peter Lynch közel állt a családi névhez. Az alap annyira népszerű lett, hogy a vagyona elérte a 100 milliárd dollárt, hogy 1997 -ben a Fidelity közel egy évtizedre bezárta az alapot az új befektetők elől. 2008 -ban nyílt meg újra.